(A beszámolót Minyó Eszter önkéntesünktől kaptuk, akinek ehelyütt is nagyon köszönjük!)
Sziasztok!
Július 14-én indultam az avancai fesztiválszervezős táborotokba. Az út nem volt stresszmentes, pláne miután itt Budapesten, jól érthetően (magyarul) hallottam, hogy "Akkor kerékcsere lesz a gépen, ugye?"- ezt 40 perces késés követte...nekem pedig jócskán csökkent az átszállásra szánt időm Brüsszelben. (A visszaút -július 28-án- se volt hétköznapi: pilótánk 5 perccel az indulás előtt kihajolt az ablakon és gépet takarított- a képet mellékeltem:)
A portugál tömegközlekedés viszont remek: a járművek könnyen megtalálhatóak és tiszták!!!
A szállásunk egy iskolai osztályterem (néhányan választhattak sátort) padlóján egy vékony polifoam-on volt (ez nagyon kemény volt, de körülbelül a harmadik napra már mindenkinek sikerült elaludnia rajta...), és a fürdőszobai víz kissé edzett egyéneket igényelt (pár nap elteltével már az egyik orosz! fiú! kérdezte a vezetőnket, hogy nem lehetne-e egy kicsit melegebb), de ezt teljes mértékben kompenzálta az étkezés színvonala (étterem-minden nap) és a portugálok hihetetlen (hozzánk hasonló) vendégszeretete. A munka elég kevés volt (alapvetően poszterkészítésből, teremátrendezésből, kellékcipelésből, és konyha-, mozitakarításból állt.. és néha szervezési nehézségek is akadtak (miután szemeteszsákkal majdnem besötétítettük egy osztályterem ablakait utána mondták, hogy nem arra a teremre, hanem egy másikra gondoltak...), de bőven jutott időnk várost nézni (Porto, Aveiro, Coimbra) és kirándulni az óceán partjára. Gyönyörű!
A portugálok amúgy rendkívül kedvesek, gondoskodók és figyelmesek voltak (tavaly egy másik táborban voltam, és ezt az angolokról nem tudnám elmondani), de a napirendjük kissé idegen volt számomra- pláne amikor egyik nap közölték, hogy akkor 1-kor találkozunk a mozinál... (és ez nem délután egy óra volt). Utána kettőig filmet néztünk (alapvetően jók voltak, csak kicsit rövidek: a nagyja 5-10 perc után véget is ért.) Persze hangulatos volt és örök élmény marad, hisz itthon ilyet nem lehetne- márcsak a mozik nyitvatartási ideje miatt sem.
A társaság remek volt: finntől (teszteltük: a magyar nyelv nem is hasonlít hozzá), a lengyelen át az koreaiig széles skálájú önkéntesek gyűltek össze egy helyre, így nem csak a portugál kultúrába nyerhettünk bepillantást, hanem annál sokkal többe..Örülök, hogy ennyi érdekes és humánus embert megismerhettem.
Ez a két hét rendkívüli élmény volt, úgyhogy az önkéntestáborokat mindenkinek tudom ajánlani.
Érdemes kipróbálni!
Minyó Eszter
